沃尔玛部分门店暂停使用支付宝 专家：有损公平交易

Intel core i7 processzor

Intel core i7 processzor hátlap

A CPU (angol: central processing unit – k?zponti feldolgozóegység) más néven processzor ill. mikroprocesszor, a számítógép ?agya”, azon egysége, amely az utasítások értelmezését és végrehajtását vezérli, félvezet?s kivitelezés?, ?sszetett elektronikus áramk?r. Magyarra t?bbféleképpen fordítják, így pl. a k?zponti végrehajtó egység, k?zponti feldolgozó egység, k?zponti feldolgozó processzor, vagy egyszer?en processzor kifejezések is elterjedtek. Míg a processzor fogalma már korábban ismert volt, a mikroprocesszor megjelenését csak a félvezet?s technológia és az integrált áramk?r?k kifejlesztése tette lehet?vé, az 1970-es évek elején. A processzor alatt általában mikroprocesszort értünk, régebben a processzor sok kül?nálló áramk?r volt, ám a mikroprocesszorral sikerült a legfontosabb komponenseket egyetlen szilíciumlapkára integrálni.

A mikroprocesszor egy vagy t?bb szilícium kristályra integrált, néhány ezert?l t?bb milliárd számú tranzisztort tartalmazó integrált áramk?r, amelyben további részegységek kül?níthet?k el, rendelkezik az adatok ki- és beviteléhez szükséges sínrendszerrel, és rendelkezik egy utasításkészlettel, amelynek utasításait képes végrehajtani. A bemeneti eszk?z?k segítségével kódolt információkat feldolgozza, majd az eredményt a kimeneti eszk?z?k felé továbbítja, melyek ezeket az adatokat információvá alakítják vissza. A világ els? mikroprocesszorát (TMS 1000) az amerikai Texas Instruments fejlesztette ki 1971-ben, ezt k?vette az Intel 4004-es processzora, majd további cégek gyártmányai.

A processzorok t?rténete

Az EDVAC, az egyik els? tárolt programú számítógép

A korai számítógépeket, például az ENIAC-ot, át kellett huzalozni, amikor egy új feladatot akartak rajtuk futtatni – ezeket a gépeket tehát ?r?gzített programú” gépeknek nevezhetjük. A ?CPU” kifejezés meghatározása szoftver ill. számítógépprogram végrehajtását végz? eszk?z, ezért a legkorábbi CPU-nak, elkül?nített k?zponti végrehajtóegységnek nevezhet? eszk?z?k a tárolt programú számítógépek elérkezésével jelentek meg.

A tárolt program elve már szerepelt a J. Presper Eckert és John William Mauchly terveiben az ENIAC számítógéphez, de azt kezdetben kihagyták a gépb?l, hogy hamarabb üzembe helyezhessék. Még az ENIAC elkészülte el?tt Neumann János publikálta ?First Draft of a Report on the EDVAC” cím? cikkét, amelyben leírta a tárolt programú számítógépek tervezési elveit, azaz a Neumann-elveket. Az EDVAC gép 1949 augusztusában el is készült. Az EDVAC kül?nb?z? típusú adatokkal tudott m?veleteket végezni, és a programját egy bels? számítógépi memóriából olvasta, nem pedig fizikailag huzalozott hardverb?l kapta, így az k?nnyen és gyorsan változtatható volt, ellentétben az ENIAC-kal. Az els? tárolt programú gép mégsem az EDVAC volt, hanem a ?Manchester Small-Scale Experimental Machine” (manchesteri kisméret? kísérleti gép), egy kis prototípus, amely már tárolt programmal rendelkezett és els? programját 1948. június 21-én futtatta, valamint a Manchester Mark 1, amely 1949. június 16-17-én m?k?d?tt el?sz?r.

A korai számítógépek mind egyedi tervezés?ek voltak, ezért azok CPU-i az egyedi konstrukciók részeiként, kül?nb?z? céllal és felépítéssel készültek, a szabványos felépítésnek és szerkezeti elemeknek nyoma sem volt. A szabványosítás a tranzisztoros nagyszámítógépek és miniszámítógépek megjelenésével kezd?d?tt, és még jobban felgyorsult az integrált áramk?r?k megjelenésével és elterjedésével. Az integrált áramk?r egyre ?sszetettebb kialakítások tervezését tette lehet?vé és a gyártás r?videsen elérkezett a nanométeres méretekhez. A szabványosítás és miniatürizálás lehet?vé tette a digitális eszk?z?k elterjedését az élet minden területén, meghaladva a dedikált célorientált számítógépek alkalmazási területét. A modern mikroprocesszorok jelen vannak szinte minden olyan eszk?zben, amiben elektronika található, legyen az autó, háztartási gép, mobiltelefon, játék, levelez?lap vagy matrica.

A tranzisztoros számítógépek megjelenésük után r?vid id?vel kiszorították az elektroncs?ves számítógépeket. Az 1960-as években az IBM feltalálta a mikroprogramozást, ami lehet?vé tette kül?nb?z? processzorok egyszer? gyártását, akár ugyanazzal a hardverfelépítéssel. Ez a módszer széles k?rben elterjedt és a mai napig alkalmazzák. Az els? integrált áramk?r?kkel felépített processzorok rakéták fedélzeti számítógépeiben és ?rhajók vezérl?rendszereiben jelentek meg (pl. az Apollo Guidance Computer). Az integrált áramk?r?k elems?r?ségének n?vekedése tette lehet?vé a mikroprocesszorok megjelenését, ami egy olyan eszk?z, amely egyetlen fizikai csipben magában foglalja a vezérl?egységet, az aritmetikai-logikai számítóegységet (gyakran t?bbet is), a bels? memóriát (regiszterek) és sínrendszert, valamint a külvilággal kapcsolatot tartó be- és kimeneti egységeket. A mikrovezérl?k még t?bb egységet tartalmaznak a tokon belül, ezek szinte ?nálló számítógépeknek tekinthet?k.

Az els? mikroprocesszor a Texas Instruments által 1971. szeptember 17-én bemutatott, a TMS 1000 sorozatba tartozó TMS1802NC jel? processzor volt. R?viddel ezután, 1971. november 15-én jelent meg az Intel cég Intel 4004 jel? processzora. Mindkett? 4 bites szóhosszúságú eszk?z volt, azonban a Texas csipje maszkprogramozott memóriát (beépített alkalmazást) és ki-/bemeneti csatornákat is tartalmazott. Kés?bb t?bb sikeres 8 bites sorozat jelent meg t?bb gyártó részér?l (Intel 8008, 8080, 8085, Zilog Z80, Motorola 6800, MOS Technology 6502).

A 8 bites mikroprocesszorok már az 1970-es évek elején megjelentek. A további fejl?dés is a szóhossz n?velésének irányába mutatott: 1973-ban megjelent az els? 16 bites processzor (National Semiconductor IMP-16), de az 1970-es években a mikroprocesszorok túlnyomó t?bbségének szóhossza 8 bites maradt. Az 1970-es évek vége felé jelentek meg nagyobb számban a 16 bites szóhosszúságú processzorok: 1978: Intel 8086, 1979: Motorola 68000. A 80-as évekt?l kezdve tovább n?tt a szóhossz: 1980-ban megjelent az AT&T Bell Labs BELLMAC-32A processzora, ez volt az els? 32 bites processzor, ezután egyre t?bb 32 bites eszk?z jelent meg, így a Motorola sikeres m68k processzorcsaládja, a DEC, Sun és Intel is megjelentet 32 bites processzorokat. Az 1980-as évek k?zepét?l kezdenek megjelenni az eleinte szintén 32 bites RISC elv? processzorok, pl. a Sun (SPARC), MIPS, Hewlett-Packard (PA-RISC), AMD (29k) és ARM architektúrák, de az Intel és a Motorola is gyártott RISC-alapú processzorokat. A szóhossz n?vekedése mellett megfigyelhet? a komplexitás n?vekedése: a t?bbcsipes eszk?z?ket egyetlen áramk?rbe integrált eszk?z?k váltják fel, és a processzorok egyre t?bb tranzisztort tartalmaznak, így az 1980-as évek k?zepén már elérték a (t?bb-)százezres, az évtized végére pedig már a milliós nagyságrendet is. Ezzel együtt a processzorok órajele is folyamatosan n?tt.

Az x86-64 a x86-os architektúra 64 bites leszármazottja. Az x86-64 utasításkészlet támogatja Intel x86-os architektúráját, ezt az Advanced Micro Devices (AMD) tervezte, majd átnevezte AMD64-re. Ezt az architektúrát az Intel lemásolta és Intel 64-nek nevezte el (régebben Yamhill, Clackamas Technológia, CT, IA-32e és EM64T neveken volt ismert). Ez vezetett a hétk?znapi nyelvben az x86-64 vagy x64 elnevezések használatához, mint gyártó-független fogalmakhoz, amikor a két k?zel azonos kivitelezés? architektúrára hivatkozunk.

A processzor f?bb részei

Intel Pentium 100 MHz-es processzor

• ALU: (Arithmetic and Logical Unit – Aritmetikai és Logikai Egység). A processzor alapvet? alkotórésze, ami alapvet? matematikai és logikai m?veleteket hajt végre. Sebessége n?velhet? egy koprocesszor (FPU, Floating Point Unit, lebeg?pontos m?veleteket végz? egység) beépítésével. Az FPU korábban kül?n részegység volt, manapság a processzorok mindegyike beépítve tartalmazza.
• AGU: (Address Generation Unit) - a címszámító egység, feladata a programutasításokban található címek leképezése a f?tár fizikai címeire és a tárolóvédelmi hibák felismerése.
• CU: (Control Unit a.m. vezérl?egység vagy vezérl?áramk?r). Ez szervezi, ütemezi a processzor egész munkáját. Például lehívja a memóriából a soron k?vetkez? utasítást, értelmezi és végrehajtatja azt, majd meghatározza a k?vetkez? utasítás címét.
• Regiszter (Register): A regiszter a processzorba beépített nagyon gyors elérés?, kis méret? memória. A regiszterek addig (ideiglenesen) tárolják az információkat, utasításokat, amíg a processzor dolgozik velük. A mai gépekben 32/64 bit méret? regiszterek vannak. A processzor adatbuszai mindig akkorák, amekkora a regiszterének a mérete, így egyszerre tudja az adatot bet?lteni ide. Például egy 32 bites regisztert egy 32 bites busz kapcsol ?ssze a RAM-mal. A regiszterek k?z?tt nem csak adattároló elemek vannak (bár végs? soron mindegyik az), hanem a processzor m?k?déséhez elengedhetetlenül szükséges számlálók, és jelz?k is. Ilyen például :
  • utasításszámláló, (PC=program counter, IP=instruction pointer) ami mindig a k?vetkez? végrehajtandó utasítás címét,
  • utasításregiszter (IR=instruction register), mely a memóriából kiolvasott utasítást tárolja. E kód alapján határozza meg a vezérl?egység az elvégzend? m?veletet
  • flagregiszter, amely a processzor m?k?dése k?zben létrej?tt állapotok jelz?it (igaz, vagy hamis),
  • veremmutató (SP = Stack Pointer) ,
  • és az akkumulátor, (AC) amely pedig a logikai és aritmetikai m?veletek egyik operandusát, majd az utasítás végrehajtása után az eredményt tartalmazza.
• Buszvezérl?: A regisztert és más adattárolókat ?sszek?t? buszrendszert irányítja. A busz továbbítja az adatokat.
• Cache: A modern processzorok fontos része a cache (gyorsítótár). A cache a processzorba, vagy a processzor k?rnyezetébe integrált memória, ami a viszonylag lassú rendszermemória-elérést hivatott kiváltani azoknak a programrészeknek és adatoknak el?zetes beolvasásával, amikre a végrehajtásnak k?zvetlenül szüksége lehet. A mai PC processzorok általában két gyorsítótárat használnak, egy kisebb (és gyorsabb) els? szint? (L1) és egy nagyobb másodszint? (L2) cache-t. A gyorsítótár mérete ma már megabyte-os nagyságrend?.

A processzor m?k?dése

1. Az utasítás beolvasása a memóriából a processzorba: A memória címtárolójából, az AR-ból (address register - címregiszter) kerül át a processzor címtárolójába az IP-be (instruction pointer). Ezek után a memória adattároló regiszteréb?l, a DR-b?l (data register - adatregiszter) kerülnek át az adatok a processzor adattárolójába, az IR (instruction register)-be.

2. A beolvasott utasítás dekódolása, elemzése: Az ALU az utasítás kódját értelmezi, melyb?l kiderül milyen m?veletet kell elvégeznie, és hogy mennyi adatot kell beolvasni még ahhoz, hogy meghatározhatóak legyenek az operandusok, amelyeken a m?veleteket végzi.

3. A m?velet végrehajtása, mely eredménye az LR3 segédregiszterbe kerül.

4. Eredmény tárolása: az LR3 segédregiszterb?l egy másik regiszterbe, vagy a DR-en keresztül a memóriacímre kerül.

5. A k?vetkez? utasítás címének meghatározása: A szekvenciális program esetében az IP értékének megn?velésével jut el az ALU a k?vetkez? utasítás címéhez. Ellenkez? esetben egy regiszter tartalmazza a k?vetkez? utasítás címét, melyet a processzor az IP-be ír.

Az óra és az órajel

Az óra az egész számítógép m?k?déséhez szükséges ütemet biztosítja. Az óra magában foglal egy kvarckristályt, ami az órajel el?állításához szükséges rezgés stabilitását adja. Sebességét Hertzben (vagy megahertzben) mérjük. Az órajel-generátor néhány száz MHz-es rezgést ad, ezért a processzor órajelének el?állításához egy beállítható szorzót alkalmaznak, hogy t?bbféle sebesség? processzort is a rendszerbe lehessen építeni.

A processzor részegységei (itt a legalapvet?bb m?veleteket végz? részegységekre kell gondolni, tehát nem egy olyan nagy egységre, mint például az ALU.), az órajel ütemére végzik feladataikat; amikor egy részegység megkapja az órajelet egy elektronikus jel formájában, akkor elvégzi a soron k?vetkez? m?veletet, amikor megkapja a k?vetkez? jelet, akkor a k?vetkez? m?veletet végzi el. Egy másodperc alatt egy mai processzor egysége t?bb milliószor kap jelet. Az órajel sebességének így ahhoz az id?h?z kell alkalmazkodnia, amennyi id?be telik egy részegységnek a rá kijel?lt m?velet elvégzése (kül?nben akkor j?nne a k?vetkez? m?velet, amikor az el?z? még feldolgozás alatt van, és ez érthet?en problémákat okozna). Ez lényegében azt eredményezheti, hogy a processzor egységeinek a leglassúbb elem miatt kell várakozniuk. Ezt persze kül?nféle megoldásokkal orvosolják.

ám a m?veletet nem szabad ?sszetéveszteni az utasítással, ezek bonyolultsága miatt egy utasítás végrehajtása t?bb órajelciklust is igénybe vehet. Az is lassító tényez?, hogy a processzor az adatokat lassabban kapja, mint ahogy fel tudná dolgozni ?ket, ilyenkor pedig várakoznia kell.

Gépi ciklusnak nevezzük azt az id?t, amely alatt a számítógép egy gépi m?veletet végre tud hajtani. Egy gépi ciklus általában t?bb órajelütemb?l áll, az egyes utasítások végrehajtásához szükséges gépi ciklusok száma utasításonként más és más lehet.

A processzor utasításkészlete

A processzor által ismert m?veletek és utasítások ?sszességét értjük a processzor utasításkészlete alatt. Legel?sz?r a RISC (Reduced Instructions Set Computer) utasításkészletet használták, ez leegyszer?sített, r?vid utasításokat tartalmazott. Els?dlegesnek tekintette a sebességet, és az egyszer?séget. Kés?bb a CISC-et (Complex Instructions Set Computer) alkalmazták, ez már t?bb, hosszabb utasítást tartalmazott, ám a túl sok, bonyolult utasítás nem bizonyult célravezet?nek, ezért visszatértek a RISC-hez. Ma már persze rengeteg utasításkészlet van, melyben keverednek a RISC, és a CISC irányelvei (Pentium, Pentium MMX, SSE 3/4, 3D now!).

A processzor tokozása

Intel Socket 1155 processzorfoglalat

Tokozáson a processzor küls? burkát, érintkez?inek kialakítását értjük.

Három elterjedt fajtája van:

• LGA-tokozás: az el?z? kialakításokkal szemben a t?sor az alaplapon helyezkedik el, míg a processzoron csak úgynevezett érint?padok találhatóak.
• PGA-tokozás: itt a csatlakozók a négyzet alakú tok alján helyezkednek el. Ezen belül is lehet:
  • CPGA, azaz kerámiatok, vagy
  • PPGA m?anyag tok.
• SECC-tokozás: a tok inkább egy kazettára hasonlít, az érintkez?k (t?k) az alján vannak.

A processzor h?tése

Intel processzorh?t? alulnézetb?l

A mai processzorok olyan magas frekvencián dolgoznak, hogy egyszer?en elolvadnának az elektromos áram h?hatása miatt, ezért ezt kell h?t?rendszerrel orvosolni. T?bb fajtája létezik:

• Légh?téses: A processzorra egy h?t?bordát szerelnek, ami elvonja a h?t, erre pedig egy h?t?-ventilátort, ami h?ti a h?t?bordát. Ezt nevezik aktív h?tésnek, passzív h?tésnek nevezik azt a fajta h?tést, ha a ventilátort elhagyják a rendszerb?l. A h?t?borda és a processzor k?zé szinte mindig h?t?pasztát tesznek, a jobb h?átadás érdekében. Ez általában alumínium h?t?paszta.
• Vízh?téses: Cs?vekben h?t?folyadékot cirkuláltatnak, és ezt k?tik rá a h?teni kívánt alkatrészre. Teljesen halk, emellett igen hatékony, ám kiépítése bonyolult és drága.

Egyéb h?tési fajták is léteznek, de ezek nem olyan elterjedtek, például:

• Peltier h?tés: a processzorra egy ún. Peltier-elemet raknak, és erre kerül rá egy további h?t? egység. Az elem lényege, hogy a t?ltés áramlása mellett h?áram alakul ki, amelynek k?vetkeztében az elem egyik oldaláról a másikra vezeti a h?t → az egyik oldala hideg, míg a másik oldala forró lesz.
• Hidrogénes h?tés
• H?cs?ves h?tés
• Folyékony nitrogénes h?tés

A processzorgyártók kül?nféle módszereket vezettek be arra, hogy ha a CPU nincs terhelés alatt, órajeléb?l visszavegyen, kisebb teljesítményen dolgozzon, és ezáltal kevesebb h?t termeljen. Ilyen megoldás az AMD Cool'n'Quiet és az Intel SpeedStep technológiája is. Ezeket az eljárásokat f?leg hordozható számítógépekben használják.

Processzorgyártók, mai processzortípusok

AMD X2 3600 processzor

Az asztali PC-k piacán manapság két nagy processzorgyártó vetekszik egymással, az Intel és az AMD. Az Intel a nagyobb, bel?le vált ki az AMD. Mind a két processzorgyártónak nagy részesedése van a videókártyák piacán is. A mobil eszk?z?k processzorainak piacán t?bb gyártó versenyez: a TSMC, Samsung, STMicroelectronics és mások, mindegyik f?leg ARM alapú processzorokat gyárt erre a piaci szegmensre. Ugyanitt az Intel is szerepel, kis részesedéssel, az Intel Atom processzorokkal. A szerverprocesszorok terén az Intel, IBM, Oracle cégek jelent?sek, és világméretben Kína is ide sorolható, a Loongson processzorok szerver-verziói miatt, amelyek fejlettebb verzióit szintén a STMicroelectronics gyártja. 2020-tól az Apple is saját, ARM SoC-okat gyárt Apple M néven.

A processzorok kronológiája

1960-as, 1970-es évek

1964. április 7. – az IBM bejelenti a System/360 számítógéprendszer-családot, ezen belül a Model 30, 40, 50, 60, 62 és 70 jel? gépeket. Jellemz?ik: 2-es komplemens bináris aritmetika, 8 bites bájt, 32 bites gépi szó, EBCDIC karakterkészlet, lebeg?pontos számformátum, 16-32 db. 32 bites regiszter, min. 4 kB memória. A CPU mikrokódolt, tranzisztoros-nyomtatott áramk?r?s kül?nálló egység.

1967 – A Texas Instruments feltalálja a kézi elektronikus kalkulátort.

1970. június – Central Air Data Computer MP944 csipkészlet: 20 bites, t?bbcsipes integrált katonai repülésvezérl? rendszer, amelyet korai vadászrepül?gépekben használtak, esélyes a világ els? CPU-ja címre, de ennek a megítélése nem egyértelm?.

1970. június 30. – Megjelenik az IBM System/370 számítógépcsalád: 128 bites lebeg?pontos aritmetika, 32 bites címzés. A CPU mikrocsipekb?l áll, t?bb nyomtatott áramk?ri panelen.

1971 – A Texas Instruments feltalálja az egycsipes mikroszámítógépet.

1971. szeptember – megjelenik a Texas Instruments TMS 1000: 4 bites egycsipes mikrokontroller, a világ els? egycsipes számítógépe, ezeket a csipeket kalkulátorokban alkalmazták.

1971. november 15. – megjelenik a 4004-es, az Intel els? 4 bites processzora.

1972 – Elkészül az Intel 4040 (az Intel 4004 utódja) – 4 bites processzor, BCD utasításokkal.

1972. április 1. – megjelenik az Intel 8008, világ els? 8 bites mikroprocesszora. Tranzisztorszáma: 3500.

1972 – Rockwell PPS-4: 4 bites PMOS technológiájú CPU, az Intel 4004 konkurense.

1973 eleje – Az els? t?bbcsipes 16 bites mikroprocesszor megjelenése: a National Semiconductor IMP-16 jel? terméke. (5 csip, 4 bites regiszterek és ALU, CROM)

1973. szeptember 4. – A Texas Instruments a világon els?ként, szabadalmat kap az egycsipes mikroprocesszorra, Gary Boone találmányára.

1974. április 1. – Megjelenik az Intel 8080, az els? valóban használható 8 bites CPU. Tranzisztorszáma: 4500.

1974 k?zepe – A Motorola 8 bites CPU-ja, az MC6800. Tranzisztorainak száma 4100.

1975. január – A National Semiconductor bemutatja els? egycsipes 16 bites mikroprocesszorát, a PACE-t, – ez az els? ilyen típusú mikroprocesszor, ami üzleti forgalomba került. Ezt kés?bb ennek NMOS változata k?vette, a INS8900.

1975 – Az IBM System/4 Pi számítógépcsalád megjelenése – ez a sorozat a System/360 folytatása, hibat?r?, sugárzásvédett, t?bbprocesszoros, 32- vagy 16 bites rendszerek, harci repül?gépeken, bombázókban és az ?rsiklókban szerepeltek.

1975 – Az AMD elindítja Am2900-as csipsorozatát, ezek els? példánya az Am2901: 4 bites bitszelet-technikát használó ALU

1975 – A Fairchild Semiconductor bemutatja F8 jel? 8 bites CPU-ját, melyet játékgépekben, szintetizátorokban használnak majd

1975. szeptember – a MOS Technology bemutatja 6502 számú 8 bites CPU-ját, amely az Apple I és Apple II processzora. Az eszk?z 3510 tranzisztort tartalmaz.

1976. június – Megjelenik a Texas Instruments TMS9900 – az egyik els? valódi 16 bites mikroprocesszor.

1976 – RCA 1802, avagy CDP 1802 – az RCA által fejlesztett 8 bites CMOS mikroprocesszor, a Voyager, Viking, Galileo ?rszondák processzora.

1976. július – Megjelenik a Zilog Z80 processzor, a világ egyik legelterjedtebb 8 bites processzora.

1977 – Az Intel kibocsátja a 8085 8 bites mikroprocesszorát (ebbe a családba tartozik a Sojourner marsjáró 80C85 processzora is).

1977 – Az AT&T Bell Laboratories bemutatja a BELLMAC-8 mikroprocesszort: ez egy 8 bites, 16 bites címzéssel rendelkez? processzor, 5 mikronos CMOS technológiával készült.

1978. június 8. – A 16 bites Intel 8086 megjelenése

1979 – Megjelenik a Motorola 68000, az els? 16/32 bites CISC processzor, az Amiga, Apple, Atari és Macintosh gépek processzora.

1979 – Zilog Z8000: 16 bites processzor, nem Z80-kompatibilis, 8-, 16- és 64 bites regisztereket használhat.

1979. június 1. – Az Intel 8088 16 bites processzor, az els? IBM PC-k processzora.

1980-as évek

1980 – A MOS Technology befejezi a 6510 CPU fejlesztését – ez a Commodore 64 számítógépek CPU-ja.

1980 nyara – elkészül az IBM 801 processzor prototípusa: az els? RISC processzor.

1980 – AT&T Bell Labs BELLMAC-32A – az els? egycsipes, teljesen 32 bites CPU.

1980 – David Patterson a kaliforniai Berkeley Egyetemen elindítja a RISC projektet, amely a RISC I és RISC II processzorokhoz vezetett 1981-ben. T?le ered a RISC kifejezés.

1980 – Az Intel bejelenti a 8087-es lebeg?pontos koprocesszort. Ez a 8086, 8088, 80186 és 80188 processzorokkal m?k?dik együtt, teljesítménye kb. 50 000 FLOPS.

1981. január 1. – Az Intel iAPX 432 bemutatása: az Intel els? 32 bites objektumorientált processzora.

1981 – Elkészül az IBM ROMP (Research (Office Products Division) Micro Processor) processzora: ez egy 10 MHz órajel? 32 bites RISC processzor, kés?bb az IBM RT/PC gépeiben és lézerprinterekben használták.

1982 – Az Intel 80186 bemutatása

1982 – Megjelenik a 32 bites, egycsipes Hewlett-Packard FOCUS CPU

1982 – Motorola 68008: a Motorola 8/16/32 bites mikroprocesszora, a Motorola 68000 egy változata, 8 bites küls? adatbusszal. A Sinclair QL személyi számítógépben volt ilyen.

1982. február 1. – Az Intel 80286 bemutatása

1982. február – Az AMD licencszerz?dést k?t az Intellel 8086 és 8088 processzorok gyártására.

1982 – Az AMD Am286 processzorokat is gyárt, az Intel licencszerz?dés keretében.

1983 – Az Acorn Computers Ltd. megkezdi az ARM architektúra tervezését. A cél egy egyszer? 32 bites RISC processzor kifejlesztése.

1984 – Elkészül a Western Design Center (WDC) 16 bites mikroprocesszora, a WDC 65816 ill. WDC 65802 – teljesen kompatibilis a MOS Technology 6502-vel, a 65802 még tokozásban is megegyezik vele. Ezek a processzorok az Apple IIGS gépekbe kerültek. A SNES játékkonzol Ricoh 5A22 CPU-ja egy módosított WDC 65C816.

1984 – Az INMOS angol mikroelektronikai cég megjelenteti az els? transputereket. Ezek párhuzamos m?k?désre szánt mikrokontroller-szer? processzorok, 16, 32 és 64 bites változatok készültek bel?lük.

1985 – A Hitachi által tervezett 68HC000 bemutatása – ez a Motorola 68000 CMOS változata.

1985 – DEC MicroVAX 78032 – VAX utasításkészlet? processzor, amit a DEC VAX gépeiben használtak.

1985 – SUN SPARC (Scalable Processor Architecture) – a Sun Microsystems által tervezett RISC jelleg? processzor-architektúra, a Sun workstationokban való használatra.

1985 – R2000, a MIPS Computer Systems MIPS (Microprocessor without Interlocked Pipeline Stages) architektúrájú 32 bites RISC mikroprocesszora

1985. április 26. – Elkészül az ARM1, az Acorn els? m?k?d? ARM processzora.

1985. október 17. – Megjelenik az i386DX, az x86-os processzorcsalád els? 32 bites tagja.

1986 – az Intel felmondja a licencszerz?dést az AMD-vel, és elutasítja az i386 architektúra átadását. Ld. 1991.

1986 – Elkészül az Acorn ARM2, a világ talán legegyszer?bb, használható 32 bites mikroprocesszora.

1986 – Z80000 a Zilog 32 bites processzora.

1986 – A Hewlett-Packard elkészíti az els? PA-RISC architektúrájú processzorát, a 6 csipb?l álló TS1-et.

1987 – Az AMD kifejleszti a Sonyval a CMOS technológiát

1987 – A HP elkészíti PA-RISC processzorainak CMOS verzióit, a 8 MHz-es CS1-et és az NMOS technológiájú, gyorsabb NS1-et.

1987 – Az AT&T CRISP (C-language Reduced Instruction Set Processor) processzora.

1988 – MIPS R3000

1988. április 5. – Az Intel bemutatja az i960 (alias 80960) architektúrát, ami egy Berkeley RISC-en alapuló 32 bites processzor-architektúra.

1988. április – A Motorola 88000 (r?viden m88k) család: a Motorola saját fejlesztés? Harvard architektúrájú RISC processzor-tervezete. Els? elkészült tagja a 88100; 32 bites RISC processzor, órajele 33 MHz.

1988 – Elkészül az AMD 29000, másképp 29K, az AMD els? RISC alapú 32 bites mikroprocesszora, a 29000-es sorozat els? tagja. A Berkeley RISC designra épül, hasonlóan a SUN SPARC és az Intel i960 architektúrához.

1989 – PA-7000, a Hewlett-Packard PA-RISC architektúráján alapuló 32 bites processzor.

1989. február 27. – Intel i860 avagy 80860 – az Intel els? szuperskalár processzora, RISC 32/64 architektúra.

1989. július – Intel i960CA az i960 architektúra els? tiszta RISC megvalósítása, egycsipes szuperskalár RISC implementáció.

1989 – Elkészül az Acorn ARM3 (a csipben 4k adat- és utasítás-gyorsítótár is van), valamint az ARM2as, az ARM statikus verziója.

1989 – Az Intel 80486 bemutatása

1990-es évek

1990 – Az IBM POWER1 architektúra bemutatása – az IBM RS/6000 gépek processzora, 32 bites, t?bbcsipes, kétutas szuperskalár RISC CPU, a modellek órajele (20-)25-62.5 MHz k?z?tt lehet.

1990. november – Megalakul az ARM Ltd., az ARM processzorok fejlesztése elválik az Acorn Computers Ltd.-t?l.

1991 – Elkészül az ARM6, az Apple és ARM Ltd. k?z?s fejlesztése (ARM4 és ARM5 nem készült, a számozást 6-tól folytatták).

1991. március – Az AMD bemutatja az Am386 mikroprocesszor-családot, ami az AMD saját i386 klónja; ezzel megt?ri az Intel monopóliumát.

1991 – MIPS R4000 – a MIPS els? 64 bites mikroprocesszora.

1991 – Az Apple, IBM és Motorola – az AIM sz?vetség – elkezdik a PowerPC 600-as processzorcsalád tervezését.

1992. február 25. – A DEC Alpha 21064 processzorának bejelentése - 64 bites RISC architektúra. Ez volt a legnagyobb teljesítmény? processzor 1993-ig, az IBM POWER2 megjelenéséig.

1992. október – Elkészülnek az els? PowerPC 601 processzor prototípusok.

1992. október 12. – Az AT&T bejelenti az ATT 92010 – más néven Hobbit – processzort. Ez egy 32 bites, 20–30 MHz órajel? processzor volt, 3 kB-os utasítás-el?olvasó tárral (instruction prefetch buffer) és 32 elem? utasítás-gyorsítótárral rendelkezett, regiszterei nem voltak, állítólag 37 VAX MIPS teljesítményre volt képes. Az AT&T CRISP architektúra megvalósítása, nyelvspecifikus, C nyelv? programok futtatására volt optimalizálva.

1992 – A Hitachi megkezdi SuperH RISC processzorcsaládjának fejlesztését, aminek az els? tagjai az SH1 és SH2 processzorok, melyeket beágyazott rendszerekbe szánnak (1994,).

1993. március 22. – Az Intel Pentium bemutatása: 32 bites processzor.

1993. április – Az AMD Am486 mikroprocesszor-család megjelenése.

1993 – Az IBM POWER2 (eredetileg RIOS2 nev?) processzorok kibocsátása: 55 - 71.5 MHz, javított POWER1 felépítés, 8 csipes.

1993. ?sz – Az IBM-nél elkészül a PowerPC 601 (IBM PPC601, a Motorolánál MPC601 néven), a 32 bites alap PowerPC utasításkészlet? processzorok els? generációja. 50 - 80 MHz k?z?tti órajelet használ, RS/6000 workstation ('93) és Power Macintosh gépekben ('94) alkalmazzák.

1994 – Az AT&T 92020 Hobbit processzora, a 92010 továbbfejlesztése, 6 kB-os utasítástárral. Az AT&T korai PDA-jában, az EO Communicator-ban m?k?d?tt.

1994 – MIPS R8000 – a MIPS els? szuperskalár mikroprocesszora.

1994 – ARM Ltd., ARM7 processzor (ARMv3, ARMv4T, 0-60 MHz, 8KB cache lehet)

1994 – A PowerPC 603 és PowerPC 604 megjelenése: a 603 az els? teljes 32 bites PowerPC architektúra implementáció; a 604: szuperskalár, 6 fokozatú futószalag, órajele 100 - 180 MHz.

1994 – Az IBM kísérleti PowerPC 615 processzora: 32/64 bites PowerPC és 32 bites x86 utasításokat is képes volt végrehajtani, akár vegyesen is.

1995 – A DEC licencelt ARM6 technológián alapuló StrongARM projektjének els? eredménye az SA-110 ARMv4 architektúrájú processzor. Fogyasztása 233 MHz órajelnél 1 watt.

1995 – A NEC VR4300 egy MIPS R4300i-n alapuló 64 bites RISC mikroprocesszor, MIPS I, MIPS II, MIPS III (lefelé kompatibilis, 32- és 64 bites) utasításkészlettel, a Nintendo 64 játékkonzol processzora.

1995 – PowerPC 602 – a Motorola és IBM játékkonzolokba szánt, redukált PowerPC 603, órajel: 50 - 80 MHz.

1995 – Az IBM kibocsátja a Cobra vagy A10 processzort AS/400 rendszerekben – egycsipes processzor, 50-77 MHz órajellel.

1995 – Megjelenik a Sun 64 bites UltraSPARC processzora, SIMD multimédiás utasításokkal; órajele 143–200 MHz, támogatja a t?bbprocesszoros rendszerekben való alkalmazást is

1995 – Az Intel Pentium Pro bemutatása

1996. január – SGI, MIPS Technologies (MTI) R10000, kódnevén ?T5” – MIPS IV utasításkészlet? 64 bites mikroprocesszor, szuperszámítógépekben való használatra. 175 és 195 MHz-es verziói jelentek meg 1996-ban.

1996 – ARM Ltd., ARM8 processzor (ARMv4. 0-72 MHz, 8KB cache, 5 fokozatú futószalag)

1996 – Az AMD K5 processzor bemutatása.

1996 – Az IBM P2SC (POWER2 Super Chip) bemutatása, a POWER2 utódja, annak egycsipes megvalósítása, órajele 135 MHz. Az IBM Deep Blue számítógép, amely 1997-ben legy?zte Garri Kaszparovot, 30 db P2SC processzort tartalmazott.

1996 – PowerPC 603q - egy független PowerPC 603 kompatibilis processzor, a Quantum Effect Devices (QED) gyártmánya.

1996 – Az IBM nagy teljesítmény?, t?bbcsipes 4-utas SMP egysége: Muskie, A25 vagy A30, AS/400 gépekbe. órajel: 125–154 MHz.

1997 – Bemutatják az AMD K6 processzort (Intel Pentium II ekvivalens, szuperskalár, órajel 166–300 MHz).

1997 vége – ARM Ltd., ARM9 processzor (ARMv4T, ARMv5TE, 0–200 MHz, dual cache, TDMI)

1997 – Az IBM RS64 vagy Apache processzora: 64 bites PowerPC RISC processzor, RS/6000 és AS/400 gépekben szerepel, ismert még PowerPC 625 és A35 néven.

1997 – SGI: megjelent az R10000: MIPS IV architektúrájú 64 bites processzor, 150 és 250 MHz-es verziók.

1997 – Sun picoJava I és picoJava II – a Sun Java- azaz nyelvspecifikus processzorai, amelyek k?zvetlenül hajtják végre a Java bytekódot.

1997 – Az Intel Pentium II bemutatása.

1998. február 5. – Az IBM a világon els?ként demonstrál egy kísérleti CMOS mikroprocesszort, amely 1000 MHz f?l?tti órajellel m?k?dik. Ekkoriban az általános órajel 300 MHz alatt jár.

1998. október – ARM Ltd., ARM10 processzor (ARMv5TE, 300MHz-1.2GHz, dual cache, 6 fokozatú futószalag)

1998 – IBM RS64-II vagy Northstar (262 MHz).

1998. október 5. – Az IBM POWER3 processzora: 32/64 bites PowerPC utasításkészletet, valamint POWER2 alternatív utasításkészletet megvalósító architektúra. (órajel: 200–450 MHz)

1998 novembere, SGI: R12000 (MIPS IV), 270, 300 és 360 MHz-es órajelen.

1998 – Az Intel Celeron bemutatása.

1999. június 23. – Az AMD K7, azaz az AMD Athlon – hetedik generációs x86 típusú processzor bemutatása.

1999 – IBM RS64-III vagy Pulsar (450 MHz).

1999 – Az Intel Pentium III bemutatása.

2000-t?l

2000 – Az AMD az Athlon XP és Duron processzorokkal jelent meg ebben az évben. Az IBM két kül?nb?z? architektúrájú processzort jelentetett meg: az RS64-IV, más néven Sstar, processzort (ez egy t?bbszálú futtatást támogató processzor, órajele 600 MHz, kés?bb 750 MHz), a z900 64 bites, az IBM zSeries sorozat szervereibe való processzort. Megjelent még a Fujitsu SPARC64 IV és az Intel ekkor még 32 bites Pentium 4-es processzorának els? szériája.

2000. január 19. – a Transmeta cég bejelenti új processzorcsaládját, melynek kódneve Crusoe. Ez egy az Intel x86 architektúrával kompatibilis, kis fogyasztású, 128 bites VLIW végrehajtású processzor. Els? modellje a 700 MHz-es TM3120 volt.

2000. augusztus 23. – Intel XScale: ARM architektúrán alapuló 32 bites RISC mikroprocesszor.

2000. október – a Transmeta kibocsátja a 600 MHz-es Crusoe processzort (VLIW - nagyon hosszú utasításszót használó, alacsony fogyasztású processzor, hatékonyan képes emulálni egyéb processzorokat).

2000. november 20. – Megjelenik az Intel híres Pentium 4-es processzora (ekkor 32 bites, CISC, 1,5 GHz órajellel).

2001 – Az IBM POWER4 processzora: 64 bites PowerPC architektúra, t?bbmagos processzor: két magot tartalmaz egy házban. Eredetileg 1,1 és 1,3 GHz órajellel m?k?dik, egy továbbfejlesztett POWER4+ modell elérte az 1,9 GHz-et is.

2001 k?zepén az Intel kibocsátotta új Itanium sorozatának els? tagját, a Merced kódnev? processzort. Az Itanium architektúra 64 bites VLIW, eredetileg az Intel és HP által k?z?sen fejlesztett EPIC-b?l (explicitly parallel instruction computing) származó felépítés, a Merced ennek az els? megvalósítása. Ezt a családot nagyteljesítmény? szerverekbe szánták, képes emulálni az x86 utasításokat is. Kezdetben teljesítménye a k?zépkategóriás RISC processzorokéhoz járt k?zel.

2001 júliusában megjelenik az SGI MIPS R14000-es (500 MHz-es RISC) processzora: 64 bites architektúra, amely lefelé kompatibilis az el?z? MIPS modellek 32 bites architektúrájával.

2001. október 9. – Az AMD bemutatja Athlon XP és MP processzorait.

2001. december – Elkészülnek a Fujitsu SPARC64 V processzorának els? példányai. Ez egy négyszeres kibocsátású szuperskalár, sorrenden kívüli végrehajtású processzor, a 64 bites SPARC V9 architektúrát valósítja meg, órajele 1,1-t?l 1,35 GHz-ig terjed. A Fujitsu PRIMEPOWER szervereibe építették.

2002 – Megjelenik az Intel Itanium 2 processzora. A 2002-es els? változat kódneve McKinley, amelyet az Intel a Hewlett-Packard-dal k?z?sen fejlesztett ki, nagyteljesítmény? szerverekben t?rtén? felhasználás céljaira. A 64 bites, az Intel Itanium utasításkészlet-architektúrát implementáló processzor 180 nm-es technológiával készült, 221 millió tranzisztorából csak 25 millió alkotta a logikát. Változatai 900 és 1000 MHz-es órajelekkel jelentek meg.

2003. március 12-én megjelent az Intel Pentium M sorozat els? tagja, a Banias kódnev? modell.

2003 júliusában: Megjelenik az IBM PowerPC 970 processzora, els?ként az Apple Power Mac G5 modellben. Ez egy ?t?dik generációs PowerPC processzor, 64 bites, de visszafelé kompatibilis a 32 bites PowerPC architektúrával. órajele 1,6-t?l 2,0 GHz-ig terjed.

2003. szeptember 23. – az AMD kibocsátja az Athlon 64-et, nyolcadik generációs AMD64-architektúrájú mikroprocesszorát.

2004 – A Transmeta 1,6 GHz-es Efficeon 256 bites, második generációs VLIW processzora.

2004. február 2-án az Intel bejelentette az els? Prescott-maggal szerelt Pentium 4 processzorait, ezzel a Pentium is bekerült a 64 bites processzorok k?zé.

2005. november 14. – Megjelenik a Sun Niagara kódnev? processzora, másként az UltraSPARC T1: egy alacsony fogyasztású szerverprocesszor, 4, 6 és 8-magos kiépítésben készül, órajele 1,0-tól 1,4 GHz-ig terjed.

2006 – Megjelennek az IBM, Sony és Toshiba együttm?k?désben készül? Cell processzor els? példányai.

2007 – Az Intel Core 2 Duo 2,5 GHz.

2007 – A Sun Niagara 2 avagy UltraSPARC T2 processzora: 4, 6 és 8-magos kiépítésben készül, 64 szálat futtat párhuzamosan, órajele 1,2-tól 1,6 GHz-ig terjed minden szálon. Minden magja kül?n FPU-t tartalmaz.

2008 – Az AMD Opteron Dual-Core 8222 2 GHz Socket F processzor.

2010 – Az Oracle Corporation (korábban Sun Microsystems) SPARC T3 processzora, másként UltraSPARC T3: 8 vagy 16 magos processzor, órajele 1,67 GHz, maximum 512 szálat futtat.

2010. július 22. – Az IBM kibocsátja a z196 processzort: 4 magos nagyszámítógépekbe szánt szerverprocesszor, CISC, órajele 3,8-tól 5,2 GHz-ig terjedhet.

Források

• Dr. Kovács Tivadar, Dr. Kovácsné Cohner Judit, Ozsváth Miklós, G. Nagy János: Mit kell tudni?: a PC-r?l az OKJ és ECDL vizsgákhoz: a PC-k hardver, szoftver és üzemeltetési kérdéseir?l: számítástechnikai alapismeretek, Windows 95, Office 97 szoftverek, adatbáziskezelés, elektronikai levelezés, 2002, ComputerBooks, ISBN 963-618-189-6, Ismertet?
• Sikos László: PC hardver kézik?nyv 2007, BBS-INFO Kiadó, ISBN 978-963-9425-15-6, Ismertet?
• Mike Meyer: PC hardver és karbantartása, 2004, PANEM KFT., ISBN 963-545-382-5, Ismertet? Archiválva 2007. szeptember 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Simon Gyula: Számítástechnika 9. osztálynak, 2000, Pedellus Novitas Kft., ISBN 963 9216 17 8, Ismertet?
• Simon Gyula: Számítástechnika 8. osztálynak, 1999, Pedellus Novitas Kft., ISBN 963 9216 04 6

Kapcsolódó szócikkek

• Mikroprocesszorok listája